Amikor visszaemlékszem a Kádár korszakra, érzem, hogy nem volt jó. A hatvanas évek végétől vannak emlékeim, amikor még sorba kellett állni banánért és emlékszem a 80-as években volt egy nap, amikor a rádió csak gyászzenét mert sugározni, de arra nem emlékszem, hogy Brezsnyev vagy Kádár halála napján.
Emlékszem, hogy nem volt jó, mert az emberek féltek, nem merték elmondani a véleményüket. A tv-ből állampárti propaganda folyt, az iskolában egy csomó hazugságot tanítottak és közösségi élet címén vonalas dolgokat kellett beszélni diáknak, tanárnak. Nem jó olyan országban élni, ahol az emberek nyilvánosan nem merik kimondani, amit gondolnak. Akár van banán, akár nincs.